 |
| Találtam ibolyát... |
és a nap is lement tegnap :)
2012. március 25., vasárnap
2012. március 1., csütörtök
2012. február 5., vasárnap
Barni és a tél örömei
A képen nem látszik, de nálunk most is esik a hó. Barnit totál nem zavarja az ilyen nüansz, szívesen heverész a hóban. Érdekes, hogy a másik ugyanilyen fajta kutyánk, Pamacs, ugyanezt csinálta, a szakadó hóban hevert, és egy idő után néztük, hogy eltűnt. :)) Csipi meg haragosan ugatott rá, hogy hagyja már abba ezt a marhaságot. :D
2012. február 4., szombat
2012. január 12., csütörtök
Malaca van
Van nekünk ezt a meglehetősen nagy méretű kutyánk, a Barni. Akiről kiderült, hogy még a saját árnyékától is képes megijedni, olyannyira félős, ijedős kutya. Az állatorvosunk aki egyben kutyapszichológus és ombudsdog :) is, közölte, hogy a kutyával sokat kell játszani, és olyan játékokat kell neki venni, amik hangot adnak ki, hogy az eb szokja a váratlan zajokat satöbbi, satöbbi. Jelentem kutyával igyekszem játszani, játékokat beszereztük, köztük ezt a rettenetesen csúf malacot is, amely meglehetősen élethűen röfög. Barnabás eleinte csak kerülgette, szagolgatta a malacot, de végül annyira megbarátkozott vele, hogy el sem akarta engedni. E pillanatokat örökítettem meg néhány fényképen:
És hogy a másik se maradjon ki a posztból:
2011. december 22., csütörtök
2011. november 20., vasárnap
Vörös-tó és Jósvafő
Hanyag vagyok, ezért az idei kirándulások nagy részéről nem írtam egy sort sem. De a most szombatot kivételesen van időm és energiám megörökíteni.
A Vörös-tótól indultunk, a Baradla-barlangon keresztül Jósvafő felé. A barlangról, illetve az Aggteleki Nemzeti Park többi barlangjáról ITT találhatók információk.
A kinti nulla fok körüli hőmérséklethez képest odalenn kellemes, 10 fok körüli hőmérséklet volt. A barlang elején tüneményes denevérekkel lehet találkozni, bátrabbak egész közelről nézegethetik őket! Oda járnak telelni, a felszín felől (számukra) kényelmes járatokon keresztül jutnak be. Fontos, hogy megérinteni őket, vakuval fényképezni SZIGORÚAN TILOS!
A túravezető a denevérek után megemlíti, hogy a barlangban a cseppkövekhez sem szabad hozzányúlni, a kezünkön lévő zsírréteg ugyanis megakadályozhatja a további kőképződés. Ennek ellenére volt olyan látogató, aki "csak egy kicsit" hozzányúlkált a kövekhez. Sosem fogom megérteni, miért nem képesek az emberek felfogni a hozzáértő (jelent esetben túravezető) szavait.
A barlangban próbáltam fényképezni, de Tamás sokkal inkább ért ehhez, ezért az ő fényképeit linkelem IDE.
A túra körülbelül másfél órás, van egy rész, ahol a vezető lekapcsolja a világítást, így megtapasztalhatjuk, milyen az igazi sötét, amihez a szem már nem képes alkalmazkodni, tehát egy óra múltán sem fogunk semmit sem látni. Hihetetlen, azt kell mondjam!
Tehát megérkeztünk Jósvafőre. Picike település, egyike annak a sok-sok falunak, községnek, amelyek kezdenek elnéptelenedni. Ami, ha racionálisan nézzük, nem csoda: munka helyben nem nagyon van, közlekedés napi 1 buszjárat. Tehát ha nincs autód, akkor annyi...
Ha valaki szeretne egy kis helytörténetet hallgatni, az utazás tervezésekor vegye fel Berecz Bélával a kapcsolatot (Jósvafő honlapján az elérhetőség). Kellemes, három órás barangolás volt a vele töltött idő. Ezalatt sokmindent megtudtunk az itt összetalálkozó patakokról, a karszt vízvisszatartó tulajdonságairól, az egykor működő vízimalmokról, a református templomról. Nagy tudású ember, aki képes is átadni ezt a tudást. Utólag is köszönjük neki a vezetést!
Útba ejtettük a hucul lovakat is (legalábbis a településen élő példányokat). Árpád nevezetűt meg is kínáltam egy almával, nagyon díjazta! :)
Jósvafőn többen is foglalkoznak turizmussal, szálláshelyek bérelhetők!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)