Van nekünk ezt a meglehetősen nagy méretű kutyánk, a Barni. Akiről kiderült, hogy még a saját árnyékától is képes megijedni, olyannyira félős, ijedős kutya. Az állatorvosunk aki egyben kutyapszichológus és ombudsdog :) is, közölte, hogy a kutyával sokat kell játszani, és olyan játékokat kell neki venni, amik hangot adnak ki, hogy az eb szokja a váratlan zajokat satöbbi, satöbbi. Jelentem kutyával igyekszem játszani, játékokat beszereztük, köztük ezt a rettenetesen csúf malacot is, amely meglehetősen élethűen röfög. Barnabás eleinte csak kerülgette, szagolgatta a malacot, de végül annyira megbarátkozott vele, hogy el sem akarta engedni. E pillanatokat örökítettem meg néhány fényképen:
És hogy a másik se maradjon ki a posztból:
