Rendszeres olvasók

2011. január 29., szombat

Gyertyakészítő

Szerintem az emberek nagy százaléka utálja a továbbküldős emaileket. Jómagam is így vagyok vele. Mégsem mondom le egyik ismerősöm emailjeit, mert nagyjából havonta egyszer küld valami érdekeset. Mint például ezt. Tény, hogy nem szeretnék ilyen gyertyát magamnak, de annyira jó nézni, ahogy készül!





Remélem, nektek is tetszett! :) Szép hétvégét mindenkinek!

2011. január 26., szerda

Keres(s)ünk!

Mármint én meg Ő - másik bérleményt. Ezen az estén 36 oldalnyi hirdetést néztem végig.

Cseles hirdető. Ő többször is felteszi az ingatlant, mindig csak kicsit változtatva a paramétereken. Így garantáltan többször is belebotlasz. Van, hogy egy oldalon kétszer-háromszor.
Magabiztos. Aki a retkes fürdőszobát is kitűnő minőségben fényképezi, hogy forogjon a gyomrod a kép láttán. 
Aki tisztában van a helyzettel. Ő elhúzza a zuhanyfüggönyt, így nem látod a csempét. :) 
Lépésenként fényképező. Három szögből a konyhabútor, de még mindig nem tudod, mit rejt a konyha másik oldala.
Mobillal is jó vagyok. Kinagyítanád a képet, erre kisebb lesz, és még homályosabb.
Azonnal, gyorsan hirdető. Még csak megtudta, hogy majd(!) kiköltözik az előző lakó, de máris fényképez. A rendetlen íróasztal, a telepakolt konyhapult/polcok takarásában megint nem látom a lényeget.
Kicsit bénázó. Tuti konyha, tiszta minden, de a felmosószett pont a kép közepén. :)

A sokadik hiba: nincs alaprajz. Pedig sokat segít. Ha vannak rajta méretek, pláne! És persze, tudom, hogy egy bérlő kincset ér, és minden forint számít, de akkor is!
Kérem! Kérem! Annyira szeretnék költözni! :)


Frissítés. Kedvencek: a képbe véletlenül betévedt családtag, aki riadt arccal és piros szemekkel konstatálja a helyzetet. Delfines wc-deszka. És amit komolyan szeretnék: Garfieldos zuhanyfüggöny. Olyat hol lehet kapni???

2011. január 23., vasárnap

Barnabás

Barnabás

Már november vége óta, amikor Pamacsot, a 13 éves szakállas collie-t el kellett altatni, terveztük, hogy keresünk helyette másik kutyát. Nem is annyira magunk miatt, mint inkább Csipi, a hét éves westie miatt, aki totális depresszióba zuhant, amikor elvesztette öreg barátját, akivel gyakorlatilag minden percét együtt töltötte.

Csipi

Így aztán megindult a keresgélés, hol találhatnánk barna színű szakállas collie-t. Rá is akadtunk egy tenyésztőre Solymáron, ahol volt egy barna színű kislány kutya kis színhibával. A színhiba minket nem érdekelt, hiszen sem tenyészteni, sem versenyeztetni nem akarjuk, de sajnos a hét végén kiderült, hogy a színhibához halláskárosodás is járul. Azt pedig nem vállalhattuk, hogy felnevelünk egy olyan kutyát, aki nem hall. Egyébként sem vagyunk nagyon gyakorlott kutyások, de ráadásul egy ilyen kutyus felnevelése még rutinosaknak is nagyon nagy feladat. Így hát újabb keresésbe fogtunk, és tegnap rátaláltunk Barnabásra, aki oroszlányi illetőségű barna kan kutyus. Nem sokat gondolkodtunk tehát, ma már nálunk ebédelt :). Még kicsit félénk, de láthatóan kezdi megszokni a helyét, Csipivel pedig kiválóan megvannak.
Guszti véleményét nem is érdemes kikérni, minden kutyáról lesujtóan nyilatkozik... :)

Guszti

2011. január 16., vasárnap